Tudnotok kell, hogy nem vagytok egyedül, sem a problémáitokkal, sem a kérdéseitekkel. Jómagam is folyamatosan tanulok, fejlődöm, felteszem a kérdéseimet, dolgozom rajtuk, dolgozom magamon. 

Így volt ez 10 éve is, amikor az onkológián kimondták a diagnózist, ezáltal rá kellett jönnöm, hogy rengeteg tennivalóm van. Mert a VÁLTOZÁST csak magunkon belül tudjuk elindítani és véghezvinni. Persze egyszerűbb a komfortzónán belül tartózkodni, könnyebb a langyos „jól elvagyok” létben és a „még nem fáj annyira” tudattal éldegélni.

Szóval, nem véletlenül választottam az ELENGEDÉS-t TRÉNING témának. Az eddigi bejegyzéseimben olvashattátok, hogy a savasodás mekkora problémát okoz, milyen tüneteket eredményez, sőt kitértem az okokra is. Sajnos nem elég csak a testi oldalt rendbe tenni, de ott kell kezdeni. 

Ez volt az első lépés, amit nagyon drasztikusan véghez kellett vinnem. Szigorú étrendre tértem, egyik napról a másikra „elengedtem” a cukrot, a húst, a tejterméket, a tojást, persze segítséggel tettem, nem egyedül próbálkoztam, hiszen kísérletezni nem igazán volt időm. 

Az elengedés több síkon is varázsszó lehet. Hányszor halljuk:

“Bárcsak el tudnám engedni a régi kapcsolatomat, Bárcsak el tudnám engedni a régi munkámat …, vagy a régi bármimet.”  Ugye ismerős?

Az ÉLET nagy fordulópontjain is ez a legfontosabb CÉL: elengedni. Egész életünket végigkíséri, nem engedem el a fiatalságomat, mert a társadalom jobban megbecsüli a fiatal munkaerőt, életünk közepén nem engedjük el a nem megfelelő kapcsolatokat, nehogy egyedül maradjunk … nem engedjük el a kacatainkat, felhalmozunk … kívül-belül felhalmozunk. Sokszor rájövünk, hogy egy gyerekkori mintát követünk, egy emlékkel dolgozunk, apát-anyát vetítjük rá pl. a társunkra. 

Már Hérakleitosz is megmondta, hogy „pantha rhei”, vagyis minden folyik, VÁLTOZIK. Ennek megfelelően a RAGASZKODÁS szenvedéshez vezet. 

Gondold át a te életedet … hányszor ragaszkodtál valamihez, vagy valakihez sokkal tovább, mint kellett volna. 

Mit érzel most is, ha rágondolsz? 

A TESTED pedig egyértelműen JELEZ. Emésztési probléma esetén tedd fel magadnak a kérdést: „Mit nem tudok megemészteni?” „Mi az a helyzet, amin emésztem magamat?”

Székrekedés esetén kérdezd meg: „Mihez ragaszkodom ennyire?” Mit nem tudok elengedni?” 

Ne ítélkezz, csak szemlélj, csak fogadd el, hogy valamiért így van. Minél inkább ellenállsz, szemben állsz, annál jobban felelrősíted a problémát. Ilyen megakadt állapotban magadban kell megtalálni a kulcsot. „Mi akadályoz az elengedésben? MITŐL FÉLSZ? 

Szorít a szíved? – legalábbis így érzed? Mitől félsz? Felnőtt a gyermeked? El kellene engedni? Egyedül maradsz? Sosem vagy egyedül.   

Nagyon sok NON-VERBÁLIS jel utal arra, hogy valaki ragaszkodó típus, ilyen pl. hogy állandóan a táskáját szorongatja, nem engedi. Vagy az a személy, aki nem tud a vízben lebegni, feloldódni, nem tudja elengedni magát a vízben, nincs bizodalma. Ezért ideális közeg az elengedés gyakorlatokban a VÍZ. 

Saját tapasztalatomból tudom, mert most készülő könyvemben külön fejezetben írok arról a hihetetlen folyamatról, arról a semmihez nem hasonlítható élményről, amin keresztülmentem és ennek központi eleme volt a víz. 

A KÍNAI orvoslás alapja a taoizmus, ami azt tanítja, hogy kölcsönös kapcsolat van egy szerv alulműködése és bizonyos negatív lelkiállapotok között. 

Amikor tehát MÉREGTELENÍTÉSRŐL és SALAKTALANÍTÁSRÓL beszélünk, akkor ebben szerepet játszanak a lelkiállapotok is, mert megkönnyítik, vagy megnehezítik az ELENGEDÉST. 

„Végül is mi az elengedés?
AZ ÁRAMLATTAL VALÓ HALADÁS, A VÁLTOZÁS, a negatív érzelem elengedése.”

Ha megrekedünk egy negatív érzés állapotában, az energia is megreked szerveinkben és betegséget okoz. A kínai tanok szerint nem áramlik akadálytalanul a CSÍ, vagyis az életenergia. Ezért nem javasolom például a mikrohullámú sütő használatát, mert a mikrohullámok elpusztítják a CSÍT. 

Ezért kezdtem el CHI-KUNG-ozni. (ősi kínai egészségmegőrző gyakorlatok) Csodás folyamaton mentem keresztül, volt olyan, hogy gyakorlat közben rosszul lettem, mert gondolati és testi síkon is megtaláltam ÉN, MAGAM-nak az elakadásomat. Volt bátorságom megtalálni.

Mert igen, bátorság kell ahhoz, hogy elinduljunk a saját utunkon és felvállaljuk, hogy mindenért mi vagyunk a felelősek és bátorság kell az elfogadáshoz is, hogy beletörődök, hogy így kell lennie, mert ez szolgál engem a legjobban. Még nem látom, de tudom, hogy nekem így jó. Hiszek ebben és hiszek magamban. 

(szerző Dezső Anita)