Talán véletlen egybeesés, talán a sors furcsa fintora, hogy idén a születésnapom egybeesik a Ráktúlélők Nemzetközi Napjával. 12 éve már nem egyszerűen a születésnapom, inkább az újjászületés napom. Hálás vagyok érte!

Az én „utazásom” és második életem 12 éve kezdődött. Egy komoly egészségügyi problémám miatt kezdtem el foglalkozni az egészséggel, annak fizikai és mentális oldalával egyaránt.
Az onkológián felállított diagnózis – non-hodgkin lymphoma – csak a kezdete volt annak a kemény, küzdelemmel teli testi-lelki útnak, ami csodálatos életemhez vezetett és ami ráébresztett, hogy már semmi nem lesz a régi.

Több mint 46 féle alternatív terápiát próbáltam ki, tanultam meg és végig hittem abban, hogy képes vagyok rá. Rengeteg embernek tartozom hálával és szeretettel, akik szakértelmükkel, segítőkészségükkel, kedvességükkel és szeretetükkel mellettem álltak.

Hajdanán azt gondoltam, hogy a jóllét magas fokán állok, szép család két kisgyerekkel egy csodálatos házban és környéken, hobbi-szintű jó állás aranyos kollégákkal, túrázás, személyiségfejlődés, egészséges ételek, félévente méregtelenítő kúra, alga fogyasztás, kirándulások, szerető és segítő szülők, szóval minden adott volt a teljes élethez.

Ám egy szokásos reggelen ahogy félálomban, rutinból belepillantottam a fürdőszoba tükörbe, észrevettem valamit, ami nem is tudatosult először, csak mosakodtam tovább automatikus mozdulatokkal. Pár perc múlva jutott el a tudatomig, hogy valami van a nyakamon … egy csomó. Rögtön tudtam, hogy ez nem vicc és orvoshoz kell menni, hiszen fölöttébb szokatlan, ha az ember nyakán nő egy dudor.

Orvosi protokoll, nyakszúrás, huza-vona hónapokig, szenvtelenül az arcomba vágott diagnózis egy legyintés közepette, ami négy évig tartó, a pokol bugyrait idéző pánikrohamokhoz vezetett, kétségbeesés, műtétek, félelem, rettegés. Azonban első pillanattól kezdve tudtam, hogy azonnal cselekednem kell és azt is felfogtam, hogy versenyt futok az idővel. Rengeteg kérdést tettem fel magamnak a betegséggel kapcsolatban, mert bár sokan természetesnek tartják, valójában a rák kialakulása nem természetes esemény. Ahogy egyre mélyebbre ástam a témában magam miatt, egyre több könyvet, tanulmányt olvastam és tudományos előadás-sorozatokat hallgattam, rájöttem, hogy bármerre tekintek az ismerőseim között, a gyenge egészség jeleit látom, cukorbetegség, szívbetegség, túlsúly fiatalon, ízületi kopás, végtag fájdalom, memória vesztés, hogy csak a leggyakoribbakat említsem. Egyre erősebb lett bennem egy hang: “Változtass!”

Vajon miért nem olyan egyszerű, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, miért kell megvárni azt a letaglózó érzést, azt a semmivel össze nem hasonlítható szörnyű felismerést, hogy “Hoppá, ez most velem történik? Én fekszem itt tehetetlenül, eszméletvesztve, a semmi közepén verejtékben úszva? Biztos, hogy ez az én életem?”

A magyarázat bennünk van, mégpedig a saját elménkben. A komfortzónádon belül az agy nem akarja, hogy bármi megváltozzon, mert ezáltal tart téged biztonságban. Az a bizonyos “jól elvagyok így” érzés; minek mozogjak, minek egyek zöldséget, minek igyak több vizet … Igényeid kényelmesen teljesülnek stressz nélkül és az agyad felismeri, hogy a tested így is (túl)él. Ez a folyamatos teljesítmény receptje. Az agyad különösen nem szereti a változást, hiszen napi tevékenységeid olyan sok energiát igényelnek, hogy nem akar extra erőforrásokat fordítani az új dolgok elvégzéséhez szükséges figyelemre. Azonban érdemes időnként “kiszállni” a kényelmi zónából annak érdekében, hogy megéljük a jó stresszt, ami elvezet a kreativitáshoz, a fókuszáltsághoz és felkészít a váratlan dolgokra való megfelelő reagálásra.

“Mi történne, ha nem traumaként tekintenék a betegségemre, hanem a fejlődés lehetőségeként, ha nem összeomolnék, hanem hatékony megküzdési stratégiák segítségével fejlődnék általa, ha önmagam egy jobb változataként épülnék fel és növekednék általa?”

Szóval hamar felismertem, hogy a pszichés egészség komoly és jótékony hatást gyakorol a fizikai egészségemre és fordítva, ezért nincs más út, mint a kettő ötvözése. Eredendő felfogásom, hogy minden problémára készen van már a megoldás, csak meg kell azt találni és tetteimet alárendelni, mert a gyógyuláshoz elfogadás, elengedés és alázat szükséges.

Igen, erőfeszítésembe tellett, de elindultam az úton, az én utamon és ehhez minden segítség megérkezett, égi és földi egyaránt. Soha egyetlen pillanatra sem jutott az eszembe, hogy meghalok, pedig voltak mélypontok, láttam a fényt, eszméletlenség, fogyás és küzdelem, de ösztönszerűen legbelül tudtam, hogy egy új lélek és élet éled. Alternatív terápiák sora, innen oda – onnan ide, halmoztam minden testi-lelki jót és felkavarót.

Mindig hittem – és ebben óriási szerepe volt édesanyám és férjem támogató hitének, erejének és szeretetének -, hogy sikerül felépülni és abban a pillanatban, amikor az elméd átáll, az univerzum is a segítségedre siet. Így jutottam el a pozitív pszichológia és a jóllét (wellbeing) megismeréréhez. Mindez gyökeresen átalakította életemet, a világról való felfogásomat és olyan pozitív szemléletváltást eredményezett, hogy végül beíratkoztam az ELTE doktori iskolájába egészségpszichológiát kutatni. Így most már hivatalosan is alá tudom támasztani, hogy az elmúlt 10 év tudatos gyakorlása meghozta eredményét. Ezáltal született meg a 12 hetes, egyedi Jóllét Mentorprogramom, amiben ötvöztem az elmúlt 12 év felhalmozott tudását és minden megélt tapasztalását, hogy segíteni tudjak embertársaimnak az újrakezdésben.

Hihetetlen mentális és fizikai változáson mentem keresztül nagyon rövid időn belül. Egy valamit azonnal felfogtam: testi-lelki egyensúlyomat helyre kell állítani, csak ezek harmóniájával sikerülhet életben maradni, vagyis immunerősítés és pozitív gondolkodás, vagy fordítva? Ahogy Bear Grylls mondja: “Azt, hogy mit bír ki a test, mindig a lélek ereje határozza meg.”

De ennél még tovább lépek, nem elég meggyógyulni, ennél sokkal többre van szükség. Kutatásaim során döbbentem rá, hogy ebből a gyógyíthatatlannak kikiáltott betegségből a felépülés egészen mást jelent, mint amit általában gondolunk róla. Az igazi egészség elevenséget, életerőt és életörömet jelent, mert az egészség nem a betegség hiánya. Annál sokkal több, a testi-lelki jóllét állapota, a „jól érzem magamat a bőrömben” állapota, a semmivel össze nem hasonlítható boldogság érzése, amikor repes a szíved, amikor bizsereg minden sejted az örömérzettől, amikor csorog a könnyed a nevetéstől, amikor nem bírsz magaddal, mert olyan jókedved van attól, hogy ÉLSZ. Tele vagy szeretettel és kimondhatatlan hálát érzel elsősorban magadnak, hogy megcsináltad, hogy elhitted, hogy képes vagy rá és megélheted a csodát.

Ennek okán egy élményre és megtapasztalásra hívlak téged 2022. június 18-án Budapesten, az első Belső Béke Jóllét Napon. Gyere, találkozz velem személyesen, nézd meg az előadásokat, hallgasd meg a koncertet és végezzünk közösen jóllét gyakorlatokat! Ugye eljössz magadért? Szeretettel várlak!

Dezső Anita, Jóllét Mentor, coach és tréner