Kutatások bizonyítják, hogy azoknak az embereknek, akik naponta nem tudnak legalább 5 órát mélyen és pihentetően aludni, előbb-utóbb testi-lelki panaszokkal és egészségügyi problémákkal kell megküzdeniük.

Lefekvéskor agyunk azt viszi tovább, amivel utoljára foglalkozunk, ezért nem mindegy, hogy mire gondolunk. Ajánlott az alvási rutin kialakítása. Tegyük félre a problémákat és tudatosan relaxáljunk, hallgassunk lassú, monoton, „álmosító” zenét. Nekem nagyon bevált a keresztrejtvény fejtés és vicces videók megnézése, majd ezt követően én is hálát adok a jó dolgokért a napból, amiket újra felidézek.

A baglyokból sosem lesz pacsirta, a pacsirtákból pedig bagoly

Valószínűleg hormonális alapú a különbség a két típus között. Mint ahogy a noradrenalin nevű hormon felel azért, hogy emlékszünk-e az álmainkra, vagy sem, ami, ha nagyobb mennyiségben termelődik, az elsőre a rövid távú memóriába került képeket átvezeti a hosszú távú memóriába. Például, ha az álom tartalma erős emlékeket idéz, megnövekszik a noradrenalin szint. Ugyanis mindenki álmodik, de alvás közben a noradrenalin csak minimális mértékben termelődik az agyban azért, hogy pihenni tudjunk. Ezért az álmok bekerülnek a rövid távú memóriába, ahonnan alaphelyzetben eltűnnek és sosem jutnak át a hosszú távú emlékek közé. Egyébként egyén függő is ennek a hormonnak a szintje.

Hol is alszom pontosan?

Az alvási fáradtság sok esetben visszavezethető a fekhely alatt húzódó földsugárzásra, vagy vízérre. A geopatikus zónák megakadályozzák testünket abban, hogy önszabályozó mechanizmusaikat optimálisan működtessék. Ez olyan, mint egy „zaj”, a sejtek nem tudnak normálisan kommunikálni egymással. Nagyon érdekes volt, amikor a betegségem elején egy neves természetgyógyász eljött hozzánk és ingával, illetve egy műszerrel kimérte a hálószobákat, majd áthelyeztük az ágyakat. 😊 Egyébként a magas feszültségű távvezetékek közelsége is zavaró tényező lehet.

Az elalvás és az átalvás képessége gyerekkori tanulási folyamat eredménye. A sötétségtől és az egyedülléttől való félelem evolúciós örökségünk. Gondoljunk csak bele, milyen hosszú volt az az időszak, amíg az programozódott bele az emberbe, hogy a sötétben vagy egyedül maradva ki van szolgáltatva a ragadozók támadásának, ezért alakult ki az alvási éberség. Tehát a biztonságérzetünk növelésével segíthetünk ezen. Plusz nagyon jót tesz, ha nyitott ablaknál alszunk, mert friss oxigén jut az agyba.

„Sokat számít, hogy mentálisan mit gondolunk az alvásról.”

Önszuggesztióval, vagyis az agy „áthuzalozásával” segíthetünk magunkon. Megerősítő mondatokat ismételjünk napjában többször, le is írhatjuk őket. „Ma időben, könnyedén, biztonságban és szeretettel alszom el. Teljes nyugalomban végig alszom az éjszakát és frissen, üdén ébredek.”  

(szerző Dezső Anita)